Sir Connan Arthur Doyle: A sátán kutyája című könyvét szerintem ismeritek. Piros szemmel a lápon garázdálkodó, gyanútlan vagy éppen gyanakodó áldozatok torkát átharapó lény. Na, néha Kamilláról is ezt gondolom. :) Ezért hívom én néha Sátánnak. 

Egy nagyon intelligens, okos és gondolkodó kutyáról van szó. Ez önmagában szerencsés dolog is, milyen jó, ha okos kutyánk van és mindent gyorsan megtanul. Kamillánál ez nagyfokú önfejűséggel társul, amit színészi képességeivel vegyítve nagyon jól kamatoztat. Tudtam róla, hogy rág, de úgy gondoltam, hogy csak unatkozik. Le kell foglalni és megoldódik. 

- Szép próbálkozás volt, gazdi! Legközelebb lesz ez jobb is.

A napi két séta, bicajozás után az éjszaka folyamán nagy élvezettel vetette be kertépítő tudását. Eleinte szinte mindent szétszedett, de nem csak megrágott, darabokra tépte. Ha nem voltunk elég körültekintők és valami kint maradt, akkor annak vége volt. A kuka nagy gondossággal kibelezve, tehetetlenül hevert az udvar közepén. Három lába megtévesztő, mert jól megy neki az ásás is - jó lenne, ha ezt a kert felásásánál is megmutatná. Anyukám nagy szenvedélye a kert, a virágok. Örömmel és odaadó szeretettel ápolja, gondozza növényeit. 

Ez az odaadás nem hatja meg Kamillát, az ugráló, mozgó, szemtelenül pöffeszkedő békák játékra teremtettek. :) Először megijedtem, hogy mitől ad ki a kutya ilyen furcsa hangot - cuppogott, mint egy tornacipő a felhőszakadáskor - kiderült, hogy a békáknak nagyon rossz íze van. Elengedi azért mégsem lehet. Hogy nézne az ki? Ki kell ásni alóluk a talajt, de ezek az oktondi állatkák a növények tövénél keresnek menedéket. Sajnos reggel a mami haj égnek áll és arca is olyan vörös a méregtől, mint a kiásott tulipán. Ő inkább a kutyát ásta volna el. A dughagymák is hasonló sorsra jutottak. Mami és Kamilla kapcsolata leginkább a három lépés, inkább három méter távolságban ki is merül. Lassan itt is megtörik a jég, mert mint említettem színészi képességeknek nincs híján, így mindent elkövet, hogy mamitól is kapjon simit. A veteményes kertben való fetrengés nem segít sokat ezen az állapoton. Mondhatnátok, hogy miért nem kerítjük körbe a kertet, nem a kutya hibája. Persze, jogos lenne, ha szeretnénk kerítések között élni. Kamilla tisztában van vele, hogy hova mehet és hova nem, ha szólok a veteményes előtt, akkor kikerüli. 

Az esze megvan, hogy megértse a szabályokat de sajnos allergiás rájuk. :)

Nem szökős egyén, szeret mellettünk lenni, nem próbálkozik szökéssel, de ha van lehetőség, akkor kirándul. Elmehetünk sétálni póráz nélkül, nem megy el, visszajön első - második, harmadik - szóra. a kerítések mögött irigykedve kiabáló kutyák eleinte idegesítette őt, vagy ő idegesítette őket, mert folyton visszaugatott nekik. Fölényesen, peckesen visítva rohangált a kerítések előtt, de ha rászóltam visszajött. Képzeljétek el, hogy úgy sétálsz, hogy vagy a kutyád üvölt vagy te. Békésen kertészkedő, sütögető környékbelieknek biztosan nem te leszel a legjobb szomszéd. Jelentem, már nem üvöltözünk. térjünk vissza a szökni vagy nem szökni vonalhoz. Drága kiskutyánk rájött, hogy kifér a kerítésen. Szuper! - jöhetett a gyanútlan járókelők, biciklisták és kutyások terrorizálása. Persze ebből mi is kaptunk párommal. Gondoltuk biciklire pattanunk, megnézzük a Dunát és a partján a gyengülő nap sugarainál megiszunk egy sört. Mire elindultunk, addigra ötször jöttünk vissza. Az első próbálkozásnál az utca végén azt vettük észre, hogy Kamilla ott tempózik mellettünk széles vigyorral a képén. 

- Hova megyünk? Hoztatok nekem is valami finomat?

Hát mi nem vigyorogtunk ennyire, volt, hogy csak a második házig jutottunk el kutya nélkül. Aztán végre lejutottunk a partra, Kamilla nélkül, kerestünk egy szép helyet, leültünk és kinyitottuk sörünket ... ekkor szólalt meg a telefonom. Anyu hívott, hogy a kutya most ugrott ki a kerítésen és vágtatott el. Sör kiönt - tudom, tudom, megbocsáthatatlan bűn, de szükség ... - tekertünk haza, mire haza értünk ott vigyorgott az udvar közepén.

- Már vissza is jöttetek?Itt nem történt semmi különös.

Másnap vettünk csibedrótot és behúztuk vele a kerítést. Két nap múlva a hátsó szomszéd kertjében volt, ott is csibedrót van azóta.

Persze nem lehet rá igazán haragudni, mert nagyon ért a gazdi szívek olvasztásához. Amikor kint ülök az udvaron és a feje a lábamon pihen, ha kint munkálkodok ott van a közelemben, néha okos buksiját az ölembe dugja és a szemei azt mondják: Te vagy a legjobb barátom! Ilyenkor örömmel ölelem át a nyakát és simogatom meg.

Ha te is azt vetted a fejedbe, hogy magadhoz veszel egy árva kutyát gondolt át, mibe vágsz bele. Ezeknek a kutyáknak van egy számunkra nem ismert előélete, neveletlenek, nem volt, aki megtanította volna nekik, hogyan kell az emberek világában viselkedni. Az utca szabályain kívül nem ismernek más szabályokat, persze az ideiglenesek igyekeznek megtenni a tőlük telhető legjobbat. Ne várjuk el, hogy pár hét alatt mindent megtanulnak, ez hosszú folyamat. Ha számoltál azzal, hogy mostantól saját lakberendeződ és kertépítőd lesz, de még mindig elszánt vagy, látogasd meg kiszemeltedet. Lehet, hogy a sors mégsem őt szánta neked. Vedd figyelembe, hogy az elkövetkező öt, tíz, tizenöt évben gondoskodnod kell egy érző lényről, lesz egy plusz "gyereked". Etetni kell, napi szinten igényli a foglalkozást és orvosi ellátásra is szüksége van. Ha öreg, beteg lesz, akkor sem dobhatod el, hogy elromlott, veszek másikat. Persze vannak helyzetek, amikor .... Még mindig elszánt vagy? Akkor van jó hírem is. Kapsz egy rajongót, én Kamilla mellett megértettem azokat a "celebeket", akiknek van egy őrült zaklatójuk. :) Szeretet, hűség mindenek felett, a séták felérnek egy nyugtatóval és nem érdekel, hogy a főnököd igazságtalan volt veled. A maguk módján ők is úgy gondoskodnak rólad, ahogy te teszed, igaz ők főleg a lelkedet veszik kezelésbe. 

Négy hónap után még mindig elviszi a kint hagyott tárgyakat, de már nem cafatokra szedve találok rájuk, hanem egyben és elég, ha visszateszem a helyükre.